Kalap – Kabát (Etűdök két bohócra)
Bemutató: Bartók 32 Galéria (2010)
A magyar színházi palettán nemigen találunk clown produkciót, főleg nem produkciókat, hogy válogathatnánk is, ahogyan tehetik az orosz, francia vagy amerikai nézők. Időről időre szöget üt a fejünkbe, vajon miért nem vesszük komolyabban ezt a csöppet se könnyű műfajt?! Hiszen szavak nélkül vagy csak nagyon kevés szöveggel is rendkívüli hatást gyakorolnak ránk a játszók. Előadásunk ihletői Samuel Beckett és Örkény István, az abszurd és a groteszk kiemelkedő alakjai. Központi témájuk az értékek és a fogalmak relatívvá válása. Beckett legismertebb művei gyermeki kreativitást, bohózati elemeket, brutalitást és lírát szintetizáló, filozófiai kérdésekre, metafizikus élményekre fogékony írások. Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember - a tragédiák néhol komédiába fordulnak, szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Mi is ezen elemekből indultunk ki a produkció megalkotásánál.
Arthur L. Kopit: Jaj, Apu szegény Apu... »
Bemutató:
Kecskeméti Katona József
Színház
Stúdiószínháza (1995)
A Jaj, Apu, szegény apu... hatásosan jeleníti meg a zsarnok anya és az elnyomott fiú konfliktusát. Madame Rosaligette életéből hiányzik a szerelem, lelkét vad férfigyűlölet hatja át. A világon nem állhat bosszút, ezért a fia marad. Anti-férfit nevel belőle, olyat, mint amilyen a férje volt. S hogy a munkája eredményes, éppen a második felvonásbeli történések igazolhatják. Jonathan ugyanúgy viselkedik, mint az anyja: nem tud kapcsolatot teremteni a világgal, az életbe való menekülés egyetlen esélyét is elpusztítja: megöli Rosalie-t.
Max Frisch: Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul »
Bemutató: Kecskeméti Katona József
Színház Stúdiószínháza (1994)
A svájci német elbeszélő, regény- és drámaíró színpadi műveit - főképp az 1960-ban írt Biedermann és a gyújtogatók című darabját - gyakran tűzik repertoárjukra az amatőrtársulatok. Talán azért, mert a Brecht-tanítvány Frisch az illúziómentes színház mellet foglal állást, ugyanakkor azonban nem képvisel pontosan körülhatárolt ideológiát, tehát a mindenkori rendezőnek "szabad kezet" ad. Drámaíróként szót emel a totális diktatúra és a fasizmus ellen (mert az nem egy lezárt történelmi kor terméke, hanem az emberséget veszélyeztető lehetőség a mában is), de a polgár, az értelmiség gerinctelenségéről is lerántja a leplet. Az 1969-ben megjelent Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul című drámájában egy doktor-intellektus álarcát tépi szét. Hotz életeleme a pontosság, a kiszámíthatóság. Ezt a világképet töri szét aztán a kiszámíthatatlan, érzéki feleség, Dorli - hogy megmentse a házasságukat. A "Rózsák háborúja" zajlik le, mire Hotz rádöbben magatartásának tarthatatlanságára. Frisch ezzel a színművével is a mai polgári értelmiség lelki alkatát kívánja feltárni, önmegismerésre kényszeríteni.
A. Giraud - A. Schönberg: Pierrot Lunaire »
Magyar nyelvű ősbemutató:
MU-Színház (2005)
Arnold Schönberg (1874-1951) expresszionista korszakának egyik legjelentősebb műve a verssorozat 21 darabját feldolgozó, énekbeszédre és kamaraegyüttesre írott darab, mely Térey János fordításában először hangzik el magyar nyelven. El Kazovszkij Kossuth-díjas képzőművész különleges díszletei mellett az előadás érdekessége volt, hogy eddig kizárólag énekesek privilégiuma volt "sprechgesang" technikával - félig énekelve, félig beszélve - előadandó "énekszólam" megszólaltatása, ezúttal az 1912-es ősbemutatóhoz hűen színésznő - Ambrus Asma - alakította ezt a szerepet.
Horváth Károly, Schubert Éva: Piaf, Piaf »
Bemutató: Jászai Mari Színház,
Népház, Tatabánya (1998)
Szereplők: Sík Kata, Dákai Gabriella, Sárközi József, Mónos Zoltán, Maróti Attila, Borbáth Ottília, Ambrus Asma, Horváth Károly. Díszlet- és jelmeztervező: Horváth Károly. Zene: Hajdú Sándor. Rendező: Schubert Éva. A Tatabányai Jászai Mari Színház fogadta be Schubert Éva rendezésében Piaf Piaf című előadásunkat. A színpadi adaptáció a világhírű sanzonett, a "párizsi veréb" életét dolgozta fel. A produkció - melyben Edith Piaf leghíresebb dalai hangzottak el - később bemutatásra került a budapesti Thália Színházban és meghívást kapott egy berlini vendégjátékra is.
Pam Gems: Szivecskéim (tragikomédia) »
Bemutató: Buda Stage (2000)
Fordító: Vajda Miklós. Rendező: Frenkó Zsolt. Szereplők: Dusa: Koós Réka, Fish: Ábel Anita, Vi: Keresztes Ildikó, Stas: Farkasházi Réka. A társadalom más-más rétegébe tartozó négy fiatal nő él együtt egy lakásban. Egyikük kétgyermekes családanya - képzőművészeti elhivatottsággal; a másik útkereső forradalmár; van biológus, aki prostituáltként teremti meg anyagi bázisát; valamint egy esendő, anorexiás lány. Napjaik viszonylag megszokott rendben telnek, kisebb-nagyobb konfliktusokkal, kiborulásokkal, látszólag mégis baj nélkül. Ám egy napon tragikus dolog történik...